A zuhanó olajár miatt lejtmenetben az orosz GDP, megeshet, hogy egyes drága beruházásokról le kell mondaniuk, ahogy a Déli Áramlattal már meg is tették. Vajon Paks2 is erre a sorsra juthat? Mindeközben atomerőmű baleset történt Ukrajnában, nálunk meg előre titkosították a paksi építkezés adatait. Heti hírszemle érdekes fordulatokkal.

Ideje: 2014. december 9. 10.00 - 16.00

Helye: Novotel Budapest Centrum - Zsolnay terem (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

Európa szerte kétséges a gigantikus atomenergetikai projektek megvalósulása, akár a szomszédunkban Romániát; akár az Európa legnagyobb beruházásaként beharangozott brit reaktor építéseket; az oroszokat bojkottáló cseh bővítést; avagy a reaktorépítéstől elálló Bulgária gazdaságát ropogtató milliárd eurós orosz követeléseket nézzük. Az atomenergia-ipar a túlélésért küzd.

Gyakran hallani róla, hogy a megújulók hullámzó termelése (napsütéshiány, vagy szélcsend esetén) gondot okoz az energiatermelésben, és a hálózatvezérlésben.

Ennek ellenszerei sajnos nem közismertek, pedig léteznek. Ezek közül most egyet mutatunk be a sok lehetséges változat közül.

A bős–nagymarosi duzzasztómű és Paks2 története között felfedezhetünk jó néhány párhuzamot. Mindkét létesítmény áramot termel túlságosan drágán, vállalhatatlan ökológiai kockázatok árán. A fülig adósodott magyar kormánynak egyik beruházásra se telik, ezért mindkettőt hitelből akarják megépíteni.

Paks ügye nem gerjeszt mozgalmat. A 700 forintos netadó viszont igen. Röhej.

Az internetadóról nincs határozott véleményem. Lehet szeretni és nemszeretni. Az ellene felhozható nyomós érvekkel nem bajlódom, teli velük a bal-, sőt, immár a jobboldali sajtó: meglett a nemzeti egység, végre.

Lehet, hogy a következő évtizedekben az orosz hitel következtében finanszírozhatatlanná váló államadósság agyonnyomja majd a magyar gazdaságot, a mostani kormánynak és a kormányközeli cégeknek azonban hatalmas, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen extra pénzforrást biztosít a paksi bővítés.

Átláthatóság, elszámoltathatóság és költséghatékonyság – ennek a három szempontnak kellene megfelelnie minden közpénzköltésnek. Sőt, minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább meg kellene felelnie ennek. Paks II-re tehát, amely 3-4 ezer milliárdos költségével a következő évtized legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, fokozottan figyelni kell. Ezt kívánja a nemzet érdeke. Az Energiaklub megbízásából Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében? címmel a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja készített tanulmányt.

Hogyan függ össze az amerikai kitiltási ügy az atomerőmű építési tervekkel?

Szeretnénk az ellenkezőjét hinni, de nincs olyan, ami ne történhetne meg. Egyszerű pszichológiai kényelem ez, útvonalfüggőségek mentén gondolkozunk. A nagy stratégák viszont fordulópontokat keresnek, ahol trendek homlokegyenest ellenkező irányokat vehetnek.

A 22 év (8035 nap) tömör statisztikája: A dunacsúnyi gáthoz érkező 1448 ezer milliárd köbméter vízből 297 milliárd köbmétert engedtek a Dunába, és 1151 milliárd köbmétert tereltek a bősi csatornába. Azaz 22 éve a víznek csak húsz százaléka jut a Duna-mederbe a magyar-szlovák határszelvényben.