Az Egyetemközi Diákbizottság állásfoglalása

Az Egyetemközi Diákbizottságot három fővárosi egyetem hallgatói hozták létre. Célunk a paksi atomerőmű megújításával kapcsolatos társadalmi és szakmai párbeszéd kiszélesítése. Úgy látjuk, hogy a döntés előkészítését nem kísérte ilyen párbeszéd, és az azt megalapozó dokumentumok egy része máig sem ismeretes. A paksi beruházás sokféleképpen érinti nemzedékünk és az utánunk jövők sorsát, ezért éreztük kötelességünknek, hogy hallassuk hangunkat az erről folyó vitában.

A paksi erőműépítéssel kapcsolatos kérdések tisztázására áprilisban Egyetemközi Diákbizottság alakult. Az egyetemisták az atomerőmű megújítása és a moszkvai szerződés mellett illetve ellen érvelő energetikai, gazdasági, politikai és jogi szakembereket hallgattak meg (az esküdtbíróságra emlékeztető eljárás keretében), majd több fordulóban megvitatva a hallottakat, elkészítették állásfoglalásukat. Ezt csütörtökön, május 21-én délelőtt 10-kor fogják ismertetni a Párbeszéd Házában (8.ker. Horánszky u.20.).

Napról napra újabb és újabb rekordok dőlnek meg a napenergia-szektorban, a technológia fejlettségének, a csökkenő beruházási költségeknek és állami támogatásoknak köszönhetően egyre több piacon válik versenyképessé a szegmens a hagyományos erőművekkel szemben. Az aranyévek azonban még előttünk vannak, legalábbis ha nem tévednek az elemzők. Cikkünkben összegyűjtöttük a következő évek bezzegországait.

Paksról az igazság! címmel tartott konferenciát szerdán az Egyetemközi Diákbizottság nevű hallgatószervezet a paksi bővítésről. A panelekre bontott rendezvényre meghívott szakértők a magyar történelem legnagyobb beruházásának energetikai, gazdasági és külpolitikai vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és bár a diplomáciai panelben sok újdonság nem hangzott el, az energetikaiban és a gazdaságiban annál inkább.

Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles - igaz nálunk már ezek sem épülnek. A paksi atomlobbi nyomul, vagy csak a vak pénzbehajtás?

A szakmai és a széles nyilvánosság teljes kizárásával elhatározott paksi bővítésből folyamatosan szivárog a megalapozatlanság, a hozzá nem értés és a magánérdekek előtérbe helyezése miatt keletkezett „rossz vér”, melynek levét megint nekünk kell meginnunk – ha hagyjuk.

Kedd délelőtt derült ki, hogy nagy kapkodva alá is írtuk a paksi bővítés három megvalósítási szerződését az oroszokkal. Kedd délután pedig olyasmi történt, ami eddig sosem. A kormány egy képviselője ült le vitázni civilekkel a beruházásról. A bővítés körül még mindig rengeteg a kérdőjel, és ezek többségét Aszódi Attila kormánybiztos sem tudta eloszlatni. 

Az elmúlt 25 év messze legnagyobb korrupciós lehetősége. Sumákban írták alá ma az oroszokkal a paksi bővítés 3 megvalósítási szerződését. Aláírók: a Lázár Jánoshoz tartozó MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt. Mivel a Pakson létesítendő 2 új, egyenként 1200 megawattos atomerőművi blokkra vonatkozó megállapodást nem a 2 állam kötötte, ezért a szerződés részleteit – a magánjogra hivatkozva – nem hozzák nyilvánosságra.