Atomnagy beégések?

2014. december 01. - Josef K

Európa szerte kétséges a gigantikus atomenergetikai projektek megvalósulása, akár a szomszédunkban Romániát; akár az Európa legnagyobb beruházásaként beharangozott brit reaktor építéseket; az oroszokat bojkottáló cseh bővítést; avagy a reaktorépítéstől elálló Bulgária gazdaságát ropogtató milliárd eurós orosz követeléseket nézzük. Az atomenergia-ipar a túlélésért küzd.

A Dél-nyugat Angliába tervezett két óriásreaktort (2*1600MW) a francia EDF és az Areva építené. Az Európai Bizottság ugyan nem nyilvánította versenyellenesnek az emberek feje felett megalkotott, 60 évre szóló garantált áramátvétel ár modelljét (a mai ár dupláját fizethetnék garantált átvétel mellett), azonban a várható költségek annyira elszálltak, hogy most mégis kétséges a brit kormány jóváhagyása a beruházás megvalósítására. Sokat elárul a helyzetről, hogy az építésre vállalkozó francia cégek most kínai és szaúd-arábiai pénzügyi források után kutatnak a megvalósítás érdekében.

Illusztráció

Erre mellesleg azért is kényszerülnek, mivel Európa legnagyobb jelenlegi tervezett beruházása tavaly óta 9 milliárd fonttal drágult, így jelenleg már 25 milliárd fontra becsülik a projekt költségeit, ami durván 4-szer annyi mint az egész londoni olimpiára fordított összeg.

A francia atomenergia ágazat számára impozáns terv – mely szerint Nagy-Britannia 10 atomreaktort rendelt volna tőlük az elkövetkező évtizedekben – elbukni látszik. Ezt már nem csak ellenzéki, illetve kevésbé ismert független szakértői hangok vélik így, hanem a nevesebb mérnökök is. Steve Thomas, a londoni University of Greenwich professzora szerint igen komoly a kockázata annak, hogy a projekt dugába dől.

Bulgária szomorú esete jól példázza azt, hogy micsoda óriási pénzek forognak kockán, hogyha az új atomerőmű építésekor pénzügyi és jogi akadályok csúsznak.

A Pakshoz hasonlóan duna-menti, belenei atomerőmű alapjait a 80-as években kezdték el építeni, de időközben a projekt kifulladt. 2005-ben próbálták újra beindítani az építkezést, amely meg is kezdődött újra, de a kormány idő közben mégsem tudta vállalni a hatalmas pénzügyi terheket, és másodszor is le kellett állnia a beruházásnak.

És itt kezdődik csak a „móka”

Ahogy az a Bős-Nagymaros duzzasztómű példájából is látszik, térségünkben igen jól működik az a ravasz módszer, hogy az átláthatatlan, adófizetők pénzéből finanszírozott, szerény lobbikört preferáló gigaberuházásokat rohamléptekben elkezdik építeni, hogy a beigazolódott aggályokat (pénzügyi, jogi, civil) könnyedén leszerelhetővé tegyék azzal a végtelenül cinikus érvvel, hogy:

„De hát akkor kidobtunk x milliárd Forintot ha most leállunk!”

A bolgár kormány minden áron szerette volna kiharcolni, hogy a 6,3 milliárd eurós reaktorok ára lejjebb essen. Ez nem jött össze nekik, ezért végleg leállították a projektet.

Az eladósodott Bulgária ott tart, hogy 2010 júniusáig összesen 580 millió €-t fizetett ki (174mrd ft) egy olyan reaktorra, ami soha sem fog áramot termelni.